My work is influenced by my academic training and personal therapy in psychodynamic and existential psychotherapy.

Feltétel nélküli elfogadás, hitelesség és empátia - munkám során Rogers alapelvei jelentik számomra a fő iránymutatást.

A közös munka során együtt nézünk rá arra, mi történik belül a feszültséget okozó helyzetekben: milyen gondolatok, érzelmi reakciók és testi jelzések jelennek meg, és ezek hogyan kapcsolódnak a megszokott működésmódokhoz és döntési mintázatokhoz.

Pszichológusként annak a biztonságos, elfogadó térnek és kapcsolatnak a kialakítását tartom a legfontosabbnak, amely elő tudja segíteni a személyes fejlődést, önmagunk és környezetünk megértését – szeretném, hogy ezt minél többen megtapasztalhassák.

Szakterületem a DBT-alapú teljesítménypszichológia: abban támogatlak, hogy nyomás alatt is hozzáférj a legjobb önmagadhoz, és jó közérzettel tudj jelen lenni fontos helyzetekben – zenészként, sportolóként vagy az üzleti életben.

Közös munkánk során empatikus, ítéletmentes légkörben azon dolgozunk, hogy a kliens tisztábban lássa önmagát, döntései és reakciói, érzései okait, miközben fokozatosan megtanulja felismerni és felhasználni belső erőforrásait.

Az élet döntésekről hozott döntések hosszú sorozatából áll össze, amelyek kimenetelében és kivitelezésében önismeretünk mélysége és tudatosságunk határai húzódnak.

Ahogyan azt Polcz Alaine is megfogalmazta, jelentős szerepet játszik az életünkben, hogy a történeteinket, hogyan ápoljuk, építjük be a jövőnkbe. Az életciklus váltások során támogatásra lehet szükségünk abban, hogy sikeresen küzdjünk meg ezzel.

Személyközpontú és holisztikus szemléletmód jellemez, de az egzisztenciális pszichológia is fontos részét képezi munkámnak. Egyetértek azzal, hogy a testi-pszichés-lelki egészségünk szorosan összefonódik.

,,Ha nem áradhat ki, a lélek magába sűrűsödik." (Gustave Flaubert)

Szakmai attitűdömet leginkább a rendszerszemlélet formálta, amely szerint az egyén működését nagymértékben befolyásolják a kapcsolatai – legyen szó családról, párkapcsolatról vagy tágabb közösségről.

Hiszem, hogy mindannyiunkban vannak olyan érzések és minták, amelyeket nehéz egyedül megérteni vagy elengedni. A közös munka során gyengéden, ítélkezés nélkül rávilágítunk ezekre, hogy megértsük őket: ez már önmagában felszabadító lehet.